Mit nyer azzal, ha a Nicovalidot választja?

• csökken az életet veszélyeztető betegségek kockázata
• javul a szervezet ellenállóképessége
• alacsonyabb lesz a pulzusszáma, vérnyomása
• javul a vérkeringése, nem alakul ki érszűkület
• csökken a köhögése, nehézlégzése, szájszárazsága
• fehérebbek lesznek a fogai, frissebb lesz a lehelete
• jobban érzi majd az ízeket
• növekedni fog a tekintélye a sikeres leszokás nyomán a családban, barátai és munkatársai körében
• példaképnek tekintik majd barátai, gyermekei
• sikerélményben lesz része, büszke lesz önmagára, hogy sikerült elérnie egyik fontos célját
• évente 250-300 ezer forintot takarít meg a meg nem vásárolt cigaretta árából.

A felsorolt előnyök hosszútávúak, de nézzük meg, hogy mi történik közvetlen a dohányzás elhagyása, az utolsó cigaretta elszívása után:

• 20 perc múlva visszatér a normális vérnyomás és pulzus értéked.
• 8 óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
• 24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
• 48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés.
• 72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük.
• 4 hét múlva elköltheted az első 20000Ft-os megtakarításodat és innentől folyamatosan.
• 4-12 hét múlva javul a vérkeringés.
• 3-9 hónap múlva enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10 %-kal is javul.
• 5 év múlva a szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken, mint egy dohányosnál.
• 10 év múlva a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken. A szívinfarktus kialakulásának kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére

A WHO adatai szerint megközelítőleg a föld népességének egyharmada dohányzik. A fejlődő országokban ez a férfiak 48%-át és a nők 7%-át érinti, míg a fejlett ipari társadalmakban a férfiak 42%-a és a nők 24%-a dohányos. A nikotinfüggőség évente 4 millió halálesetért tehető felelőssé, de a számok erőteljes növekedése szerint 2030-ra a dohányzás lesz a halálozás és a rokkantság vezető kiváltó oka: a halálozás a kutatók jóslatai szerint évi 10 millióra fog nőni. A dohányzás kérdése ma 250 millió gyermeket és serdülőt érint, akiknek egyharmada a fejlődő országok szülötte. Magyarországi adatok szerint a 13-16 éves fiatalok 70%-a próbálta ki a cigarettát, egyharmaduk rendszeresen dohányzik.

A nikotin a tüdő erein keresztül a vérbe szívódik fel, ahonnan eljut a test bármely régiójába, így akadálytalanul jut át a vér-agy gáton is. A cigaretta annyiban különbözik a rágott dohánytól, hogy a füst beszívását követően a nikotin másodperceken belül jut el az agyba, így a dohányos érzékenyen szabályozhatja a szervezete által kívánt dózist. Az agyban azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyek eredetileg az acetil-kolin - egy idegi hírvivő - számára készültek. A nikotin az acetil-kolinhoz hasonlóan jeltovábbításra készteti az idegsejtet, amely élénkítő hatást gyakorol az idegrendszerre. A nikotin acetil-kolin receptorhoz való kötődése több szempontból is hátrányos: egyrészt a nikotin molekula csak két óra múltán bomlik el, addig az idegsejten marad kötött állapotban, amely ezért nem képes regenerálódni. Másrészt az élénkséget az egyensúlyi helyzetnél nyomottabb állapot követi, amely ismételt rágyújtásra készteti a beteget.

FIGYELEM! AZ ALÁBBI KÉPSOROKAT GYENGE IDEGZETŰEKNEK ÉS 18 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLJUK!

A dohányzás extrém hatásai az emberi fogazatra, szájnyílásra és tüdőre: